Ursula K. Le Guin: A sötétség balkeze

Aki olvasta a Dűnét, az képzeljen el egy ahhoz hasonló világot. Csakhogy itt nem sivatagok vannak, hanem hideg. Gethen/Tél világán ugyanis éppen jégkorszak van. A szerző ezt figyelembe véve alkotja meg a bolygón élők világát, és a nagy Jégen való átkelés a regény egyik fontos mozzanata.
Genly Ai, az Ekumeni Világszövetség Mobilja (küldötte) azért érkezett a Gethenre, hogy az ittenieket megnyerje a csatlakozásra. Mint Ai többször is elmondja, az Ekumen nem egyfajta állam, inkább közvetítő a különféle világok között, és a csatlakozással Ekumen átadná a telepátia képességét, cserébe a getheniek megmutatják, hogyan képesek belelátni a jövőbe. A mű elején Ai az egyik getheni államban, Karhidában tartózkodik, mely egy feudális mintaállam. Innen azonban “menekülnie” kell, mert pártfogója, Therem Hart rem ir Estraven kegyvesztetté válik, s ő is kompromittálódik az “őrült király” előtt. Innen Orgoreyn-be megy, amelyik ország Karhida ellensége, és egy modern bürokratikus ország. Itt is bajba kerül, amiből a száműzött Estraven menti meg, majd miután egy nehéz és viszontagságos úton a Jégen át eljutnak Karhidába, Ainak sikerül beteljesítenie küldetését.
Ai küldetését főként az nehezíti, hogy a getheni emberek egyneműek: nincs se férfi, se nő, az emberek itt életük nagy részében aszexuálisak, ám egy bizonyos időszak során – ez a kemmer – nemileg aktívvá válnak. Azt nem lehet tudni, hogyan alakult ki ez a fajta élet, de a lényeg nem is ezen van. A szerző szerint ez csökkenti az emberekben meglévő agressziót: bár képesek a gyilkosságra és a kisebb összetűzésekre, nem viselnek totális háborúkat. Ait is amolyan Perverznek tartják, aki folyamatosan kemmerben van, így kevesen hisznek neki, kivéve Estravent, aki feltétel nélkül megbízik benne. A regény egyértelműen feminista írás, mely mégsem válik „radikálissá”, bármilyen nemű olvasó bátran belevághat ebbe a taoista filozófiával fűszerezett történetbe.

By acélpatkány

Arthur C. Clarke: A gyermekkor vége

Vajon jó szándékúak lennének? Mit csinálnának velünk? Kiirtanának bennünket? Megkegyelmeznének minket?
Rombolnának? Építenének? A bolygó kéne nekik, vagy más, rejtett céljuk lenne?
Clarke ezeket a kérdésekre adja meg a maga egyéni válaszait hard science-fiction történetében. Nála a földönkívüliek a semmiből jelennek meg, hogy aztán évtizedekig még a külsejüket se fedjék fel, nemhogy a céljukat az emberiséggel.
Bevallom őszintén, az elején nem tetszett a könyv. Az első fejezet az ENSZ főtitkárának szereplésével furcsa volt számomra. Igazán csak a későbbi fejezetek elolvasása után érti meg igazán az ember ezt a fejezetet.
Szóval később, ahogy olvastam tovább, egyre közelebb került hozzám a történet. Clark nagyon jól fűzi össze a szálakat, szereplői teljesen hitelesek (nálam ez nagyon fontos, így tudom igazán szívembe zárni a művet).
A Főkormányzókat, vagyis az idegeneket kis lépésekben ismerjük meg, és céljaik is csak fokozatosan derülnek ki. A faj remekül van megrajzolva, valami időtlen bölcsesség árad belőlük.
Egy olyan jövőképet kapunk a kezünkbe, ami segíthet számunkra abban, miként várjuk és várjuk-e egyáltalán egy idegen létforma megjelenését bolygónkon.

By nita

Philip K. Dick: Az ember a Fellegvárban

1962-ben járunk, a Csendes-óceáni Államokban. Minden a megszokott rendben folyik: japán hivatalnokok végzik munkájukat, kínai riksások szelik az utcákat, fekete rabszolgák dolgoznak a kikötőben. Minden olyan, amilyennek lennie kell, egy olyan világban, ahol a Tengelyhatalmak győztek a második világháborúban, és felosztották egymás közt a megszállt Egyesült Államokat.
Dick regényében több szereplőn keresztül mutatja be ezt a különös és a maga módján félelmetes világot: Mr. Tagomi, a japán Kereskedelmi Kirendeltség igazgatója, egy fontos ügyben érkező svéd, Mr. Baynes és egy idős japán férfi találkozóját készíti elő, nem is sejtve, hogy az egész világ sorsa dőlhet el itt. Frank Frink San Franciscóban bujkáló zsidó, akinek elege lett főnökéből, és saját vállalkozásba kezd. Ám előtte zsarolásba keveredik, mely során Robert Childan, az Amerikai Műtárgyak tulajdonosa szorult helyzetbe kerül, mely kizökkenti megszokott életéből. Juliana Frink, Frank Sziklás-hegységben élő felesége egy olasz kamionossal keveredik viszonyba, akiről hamarosan kiderül, egyáltalán nem az, aminek mondja magát.
Az egész sztori középpontjában két könyv áll. A Ji King 3000 éves jóskönyve, melyet minden szereplő használ, és amely jóslataival mintha irányítaná az eseményeket. És egy regény, melyet betiltottak a náci hatóságok: a Nehezen vonszolja magát a sáska, akinek szerzője (az ember a Fellegvárban) egy olyan világról ír, melyben Amerika legyőzte a japánokat és a németeket. Lehet, hogy a Sáska világa a valóság, és ez a világ az illúzió?
Az 1962-ben kiadott regény meghozta Dicknek a Hugo-díjat, és hamar a science-fiction klasszikusává vált. Bonyolult szerkezete, vészjósló feltételezése és remekül kidolgozott világa azonnal magával ragadja az olvasót. A regény méltó párja a szerző olyan kultregényeinek, mint a Palmer Eldtitch három stigmája vagy az Álmodnak-e az androidok elektronikus bárányokkal. A mesteri alternatív történelem témakörét boncolgató regények között alapmű.

By acélpatkány

Philip José Farmer: Szeretők

3050-ben, az atomháború után újjáépült világban járunk. Az egyik legnagyobb állam, a Haijac Unió egy vallási diktatúra. Prófétájuk, egy bizonyos Isaac Sigmen nyomán az Izlandról benépesített Észak-Amerika lakossága a mai szemmel nézve barbár tudatlanságban tartott. Még a főhős is, a nyelvész Hal Yarrow, aki nemrég tért vissza a Hudson-öböl menti Rezervátumból, ő is vallási szűklátókörűségben és bigottságban szenved. Béklyóba köti ez a groteszk társadalom és a házassága, mely semmi örömöt sem tartogat számára – de a házasság öröme is erkölcsi fertőnek számít.
Halnak azonban egy hihetetlen lehetősége adódik, amikor kinevezik az egyik távoli bolygóra induló űrhajó nyelvészévé – így ugyanis felbontják a házasságát. A bolygó, az Ozagen alkalmas az életre, de már egy nagyon különös intelligens faj lakja. Ezeknek a rovarszerű lényeknek a nyelvét kell megtanulnia. Ez hamarosan sikerül is neki és kapcsolatokat épít ki ezekkel a furcsa lényekkel. Ám egy nap egy erdei útja során egy fiatal és gyönyörű nőre bukkan. A nőről feltételezi, hogy egy korábbi expedíció leszármazottja. Titokban magával viszi, és hamarosan beleszeret a nőbe, aki kiszakítja a vágyainak és érzéseinek elnyomása okozta teher alól. Hal felfedezi az igazi testi kapcsolatot, melytől megfosztották a Földön. De a regény végén kiderül, hogy ez a nő egyáltalán nem az, akinek valójában hiszi…
Farmer tabudöntögető regénye mára a modern science-fiction klasszikusává vált. A testiség, a vallási vakbuzgóság és az elnyomás témái mind előkerülnek a regény oldalain. Ebben a világban a különös rovarok emberségesebbek az embereknél, és sokkal szeretetreméltóbbak náluk. Egy történet, amely garantáltan megmarad az ember emlékezetében.

By acélpatkány

Harry Harrison: Helyet! Helyet!

A Galaktika Fantasztikus Könyvek újabb kötettel és egy újabb szerzővel bővül. Harry Harrison sf-nagymester regényét olvashatjuk most a sorozatban.
A történet egy alternatív jövőben játszódik. 1999-et írunk, New Yorkban, ahol a túlnépesedés és a környezetszennyezés egyre nagyobb problémákat okoz. Az igazán gazdagok engedhetik csak meg maguknak a húst, és a vizet is adagokra osztva kapják meg az emberek.
Itt fonódik össze az utcagyerek, a rendőr és egy gazdag ember sorsa, akik csak remélik, hogy az ezredfordulót még megérik…
A könyv egy egyszerű nyomozás története, de itt nem is a történet számít, hanem maga a környezet, a sztori háttere. Harry Harrison a könyvet 1966-ban írta, és előtte már akkor egy túlzsúfolt és a környezetszennyezésbe belefulladó világ képe bontakozott ki.
A történetből 1973-ban film is készült, Soylent Green címmel, Charlton Heston főszereplésével (magyarul Zöld szója néven fut a film).
By nita

Greg Bear: A vér zenéje

Vergil Ulam ifjú zseni, aki biocsipek létrehozásán dolgozik. Azonban öntörvényű és a szabályokat semmibe vevő magatartásával gyakran kerül összetűzésbe főnökeivel. Egy ilyen alkalom során végül Vergilt kirúgják. Ám a forrófejű tudós nem akarja csak úgy otthagyni kutatási eredményeit és anyagait. Meggondolatlanul saját vérébe fecskendezi a kísérleti sejteket, hogy majd így kicsempészi azokat a laborból és egy másik cégnél újrakezdi a projektet. Azonban pár nap múlva furcsa változásokat vesz észre magán: fittebb, fiatalosabb lesz, megváltozik az ízlése és a kinézete. Ez az idilli állapot hamarosan megváltozik… Nemsokára kiderül, hogy a Vergil testében lévő kísérleti sejtek mind egy-egy önálló tudat, milliárdnyi intelligencia. Ezek közösen hamarosan nem csak Vergilt, de egész Amerikát drasztikusan átalakítják. Barátok, orvosok, tudósok próbálják útját állni a katasztrófának, mely bizarr és különös előjátékkal indul.
A 18 éves Suzy McKenzie egy reggel arra ébred, hogy körülötte mindenki furcsa metamorfózison ment keresztül. Az emberek és állatok eddig ismeretlen lényekké váltak, a házakban és az utcákon pedig hamarosan földöntúli állapotok kezdenek eluralkodni. Közben Európában még mindig lázasan keresik a Vergil által létrehozott „kór” ellenszerét, mely drasztikusan átformálta Észak-Amerikát. A világon eluralkodik a pánik, és félő, hogy nem találják meg az ellenszert. Persze az is kérdéses, hogy ez betegség, vagy az evolúció egy sajátos állapota?
A regény alapjául szolgáló novella Bearnek 1983-ban meghozta a Nebula-díjat, a ’85-ös regény pedig nevét a science-fiction mesterei közé emelte. A könyv Clarke A gyermekkor vége című regényéhez hasonlóan szintén egy evolúciós ugrást mutat be, de ezúttal nem a csillagok a cél, hanem a belső űr. Egy fantasztikus utazás ez a könyv, egy magával ragadó látomással, s bár a szerző gyakran használ tudományos kifejezéseket, a regény mégis élvezhető bármilyen SF kedvelő olvasó számára.

By acélpatkány

Iain M. Banks: A játékmester

A Kultúra: a megvalósult utópia. Egy távoli jövőbeli társadalom, mely nem ismeri a betegséget, a szegénységet, sőt a pénzt sem. Egy világ, ahol mindenki megkaphat mindent, amire vágyik. Emberek, gépek és idegen lények közös társadalma ez, amely a Galaxis egyik legfejlettebb civilizációja. Egy nagyon különös Galaxisé.
A regény a Kultúra egyik platóján – hatalmas mesterséges lakóhelyén – kezdődik. A főhős, Jernau Morat Gurgeh a Kultúra legjobb játékosa – mindenféle játékban. Azonban megrémül egy fiatal tehetségtől, és a csalás eszközével él. Ezt kihasználva a Kontakt, a Kultúra különleges ügynöksége ráveszi Gurgeh-t, hogy utazzon el a távoli Azad Birodalmába. Ott részt kell vennie egy játékon. Ám ennek a játéknak, az Azadnak a díja a Birodalom trónja. Gurgeh nagy nehezen beleegyezik és elutazik a távoli Birodalomba. Itt egy barbár, kizsákmányoló és idegengyűlölő társadalmat talál, és hamarosan megtudja, hogy a Kontakt célja nem más, mint ennek a társadalomnak a lebontása – és ehhez Gurgeh-nek győznie kell.
A regény, melyet többen igen helytállóan a legjobb Kultúra-regénynek – sőt talán a skót szerző legjobb regényének – tartanak, egyike a kortárs science-fiction egyik klasszikusa. A benne megrajzolt világ, a Kultúra utópikus társadalmának és az Azad bonyolultan struktúrált világának története egyszerre szellemi kihívás és szórakoztató kaland. A mindentudó Elmék – akikről ebben a regényben nem sokat tudunk meg –, a kotnyeles drónok, a gyakran vicces űrhajónevek (pl. Csavard Lazára vagy Ifjúkori Eltévelyedések), machinációk és galaktikus léptékű tervek azonnal magával ragadják az olvasót. A Kultúra, ez az egyedi és különös világ a legfurcsábbak egyike, amivel valaha is találkoztam. A regény elég sokat megmutat nekünk Banks eme szellemi produktumából, de a többi regény ennél sokkal részletesebben tárja fel előttünk a nyúl eme üregét. És talán ez az, ami a regény egyik erőssége. Engem sohase rettentett vissza egy-egy kötet vastagsága, de ebben a regényben Banks visszafogta magát. Itt is jelen vannak azok a csodás leírások, amelyek a Banks-regények sajátjai, de itt nem burjánzanak túl. A cselekmény se olyan nyakatekert, mint más műveiben, az akciók száma pedig igencsak alacsony. Ennek ellenére, vagy talán éppen ezért ez a könyv mindenkinek el tudja nyerni a tetszését, aki egy kicsit is fogékony az intellektuális űroperára és a szokatlan ötletekre.

By acélpatkány

Neal Stephenson: Snow Crash

William Gibson Sprawl-trilógiája után sokan úgy gondolták – és gondolják még ma is –, hogy a cyberpunk műfaja kifulladt. Való igaz, Gibson és társai kiaknázták a legtöbb lehetőséget, de ahogy ma is születnek pl. jó időutazásos történetek, ugyanúgy írnak nagyon jó cyberpunkot is.
Stephenson 1991-es Snow Crash című regénye megjelenése után azonnal alapművé vált a műfaj rajongóinak körében. Történetünk valamikor a közeljövőben játszódik. Az USA összezsugorodott és egyfajta vállalati bürokráciává korcsosult. Helyét átvették az olyan szervezetek, mint Mr. Lee Hongkong Diaszpórája, a nyárspolgári bürgerparkok és hasonló kommunák. Hősünk, Hiro Protagonist – hacker és önjelölt szamuráj, akinek mellesleg a neve is azt jelenti, hogy ő a főhős – pizza-szállítással foglalkozik a legnagyobb ilyen szervezetnél, a Cosa Nostránál. Egy szerencsétlen baleset azonban véget vet ennek, és ekkor akad össze a high-tech cuccokkal rohangáló kuríral, Y.T.-vel, aki szívességet tesz neki, így hősünknek nem kell a Don előtt könyörögnie az életéért. Ezután Y.T. és Hiro társak lesznek és mint információvadászok kezdenek el tevékenykedni. Persze Hiro amúgy sem akárki, ő a Metaverzum, a jövő internetének legismertebb arcainak egyike, a Fekete Nap nevű virtuális bár megalkotója.
Így kerül kapcsolatba Hiro az új droggal, a Snow Crash-al. De ez a szer tényleg drog, vagy egy vírus a Metaverzumban, mely megfertőzi Hiro régi barátját, Da5id-et? És mi köze van mindehhez annak a hatalmas aleutnak, akit mindenki csak Raven néven emleget, és aki egy hidrogénbombával mászkál? Na meg mit akar az a több százezer ázsiai és afrikai menekült a milliárdos L. Bob Rife szedett-vedett csendes-óceáni Flottáján? Hogy kerülnek ide a Wayne Tiszteletes Gyöngykapuinak nevezett szekta/egyház és az ősi sumér „hackerek”?
Stephenson jó szakácshoz híven nem akart görcsösen új dolgokat alkotni, hanem fogta a cyberpunk bevált alkotóelemeit – virtuális valóság, megakorporációk, széthulló USA –, összerázta és egy jó sztorival elegyítve mesterművet alkotott. A fergeteges nyelvi megoldások – itt emelnék kalapot a kötet fordítója, Kodaj Dániel előtt –, őrült helyzetek, megmosolyogtató szituációk, remek beszólások és jól kitalált karakterek kiemelkedő regénnyé teszik a Snow Crash-t. Persze aki nem vevő a cp-re, annak nem biztos hogy bejön ez az extravagáns írásmód, és az olyan apró szépséghibák fölött sem tud szemet hunyni, mint a kicsit anakronisztikus Metaverzum a maga „avatárjaival” vagy a hihetetlen véletlenek. Mindenesetre a cyberpunk kedvelőinek kötelező darab.
By acélpatkány

Ken MacLeod: Kozmonauták vára

Ken MacLeod skót szerző könyve a jövő Földjére és a nagyon távoli jövő Mingulay telepesbolygójára visz el bennünket. Ezen a két szálon fut a cselekmény, egy hacker és egy tengerbiológus kozmonauta leszármazott főszereplésével. Mindkét bolygón és mindkét korban a távoli bolygókra és csillagrendszerekbe való utazás lehetőségét kutatják.
A földi szál számomra nagyon kuszának tűnt. A politikai szereplők viszonyait nehéz nyomon követni, nem szertem, ha egy történet nagyon át van politizálva. Matt, a hacker és Jadey, a lázadó tetteit is nehéz néha követni. Amikor feljut Matt az ESA űrállomása, az végre hoz egy kis színt a történetbe, de a végén itt is keverednek a szereplők és cselekmények. A földönkívüliek megjelenésében lévő lehetőségeket pedig nem megfelelően aknázza ki az író.
A Mingulay bolygón futó szál már sokkal élvezhetőbb, leginkább a szauruszoknak köszönhetően. Gregor, a kozmonautaivadék, Elizabeth, a diáktársa és egy szaurusz próbálnak meg ráakadni az első telepesekre, hogy tőlük szerezhessenek számítógépeket az űrbéli repüléshez szükséges számolásokhoz.
Érdekes, hogy a szauruszoknak minden tudás a birtokában van, vannak gépeik és űrutazásra alakalmas űrhajóik, de azokat mégsem osztják meg az emberekkel. Emberek és szauruszok, két különböző kultúra él együtt, kisebb konfliktusokkal.
A könyv számomra többször is unalomba fulladt, volt, hogy napokig nem folytattam az olvasását. Lehet, ha a földi szál kicsit tisztább lett volna, a mű is élvezetesebb élményt nyújtott volna. A mingulay-i szál menti meg a könyvet attól, hogy olvashatatlannak minősítsem. De lehet, hogy csak az én ízlésem rossz…
By nita

Arthur C. Clarke: A város és a csillagok

A Galaktika Fantasztikus Könyvek sorában, a zseniális sci-fi íróra emlékezve, újabb Clarke könyv jelenik meg, A város és a csillagok. Ebben a kötetben megismerhetjük Diaspar városát, amely nem egy hétköznapi város. Kupolájával mindentől és mindenkitől elzárkozva létezik évmilliók óta. De miért ez a bezártság?
Alvint, a Kiválasztottat is ez a kérdés foglalkoztatja, amikor elindul nagy útjára, hogy megtudja, mi is van a falakon túl…
A könyvnek ez már a második kiadása, melyben újdonságok is találhatók. Először lesz olvasható az író előszava a könyvhöz, és egy neves ausztrál írónak, Damien Brodericknek az utószava, amelyet külön a magyar kiadáshoz írt.

By nita