Jonathan Cross egy visszataszító kiberpánk világba kalauzolja el a Kvartett olvasóit. A világégés utáni nagyvárosok magukra maradtak, és ókori városállamokként működnek tovább. A társadalom kettészakadt, a szegény és a gazdag réteg között a szó szoros értelemben mély szakadék tátong. Mélyváros és Felhőváros közti egyetlen Kaput állig felfegyverzett, és mindenre elszánt katonák vigyázzák a nap huszonnégy órájában. Ebben a nem túl reményteli világban vív élet-halál harcot a regény négy főhőse. Igaz, ők valamilyen szinten kapcsolatban állnak egymással, és a történet folyamán is pillanatokra összefonódnak sorsaik, de igazából még a könyv végén se ismerik meg teljesen egymást. Nem együtt, hanem egymástól függetlenül törnek céljaik felé. Így a fejezetek a főszereplők között ugrálnak, ami kicsit zavaró, mert épphogy beleéli magát az ember az egyik hős helyzetébe, az író máris a következő ténykedéseire ugrik át. Viszont ez a megoldás a könyv utolsó fejezetében nagyon is jól beválik, hiszen ott az eseményeket a hősök különböző szemszögéből olvashatjuk el. Kellő nyelvi igényességgel megírt mű, ami néhol a gusztustalanságig túlrészletezi a regény egyes mozzanatait, melyek leginkább a könyvben szereplő írónőre fókuszálódnak. De mindezekkel együtt egy kalandos, fordulatokkal teli, és izgalmas olvasmány Jonathan Cross Kvartettje.
by hadiosveny
Köszönöm, hogy elolvastad.
Majd kirakom a véleményed az oldalamra, ha nem bánod.
Rendben! Köszönöm!