Arthur C. Clarke: A gyermekkor vége

Vajon jó szándékúak lennének? Mit csinálnának velünk? Kiirtanának bennünket? Megkegyelmeznének minket?
Rombolnának? Építenének? A bolygó kéne nekik, vagy más, rejtett céljuk lenne?
Clarke ezeket a kérdésekre adja meg a maga egyéni válaszait hard science-fiction történetében. Nála a földönkívüliek a semmiből jelennek meg, hogy aztán évtizedekig még a külsejüket se fedjék fel, nemhogy a céljukat az emberiséggel.
Bevallom őszintén, az elején nem tetszett a könyv. Az első fejezet az ENSZ főtitkárának szereplésével furcsa volt számomra. Igazán csak a későbbi fejezetek elolvasása után érti meg igazán az ember ezt a fejezetet.
Szóval később, ahogy olvastam tovább, egyre közelebb került hozzám a történet. Clark nagyon jól fűzi össze a szálakat, szereplői teljesen hitelesek (nálam ez nagyon fontos, így tudom igazán szívembe zárni a művet).
A Főkormányzókat, vagyis az idegeneket kis lépésekben ismerjük meg, és céljaik is csak fokozatosan derülnek ki. A faj remekül van megrajzolva, valami időtlen bölcsesség árad belőlük.
Egy olyan jövőképet kapunk a kezünkbe, ami segíthet számunkra abban, miként várjuk és várjuk-e egyáltalán egy idegen létforma megjelenését bolygónkon.

By nita

Advertisements

0 Responses to “Arthur C. Clarke: A gyermekkor vége”



  1. Hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s




Twitter

RSS

rss

Add to Google

Szavazás

PageRank modul

Google Pagerank, SEO tools

Blog Stats

  • 97,374 hits

StatCounter

ingyenes webstatisztika

%d blogger ezt kedveli: