Iain M. Banks: A száműző

Most egy 2004-es, nem a Kultúra világában játszódó regényt vehet kezébe az olvasó.
A történet: “Kr. u. 4034-et írunk. Az emberiség meghódította a csillagokat. Fassin Taak komótlátó előtt fényes jövő áll, mígnem egy napon váratlan látogatója érkezik. A galaxis peremén, egy jelentéktelen naprendszer eldugott szegletében magányos gázóriás kering, a neve: Nasqueron. Lakói, a heiek, régen elszakadtak a civilizáltnak mondott világtól. Úgy tartják róluk, hogy dekadens népség, akik a kiber-barbarizmus szintjén vegetálnak, adatokat guberálnak a világ szemétdombján, saját utódaikra vadásznak és értelmetlen háborúzgatással töltik az idejüket. Mozgásba lendül a galaktikus birodalom csikorgó gépezete, és Fassin Taak egyik pillanatról a másikra egy ismeretlen katonai szektában találja magát. Parancsot kap, hogy szálljon alá a gázóriásra, és járjon a végére a hei civilizáció több milliárd éves rejtélyének. Mindeközben vészesen közeleg a háború, amiben mindenki csak veszíthet… hacsak Fassin Taak idejében meg nem oldja a talányt.”
El kell hogy mondjam, hogy a könyv az utóbbi idők egyik legszebb borítójával rendelkezik.
A kötet megvásárolható az Agave Boltban.

John Wyndham: Szemünk fényei

A brit író ezen műve 1957-ben született meg. A könyvből film is készült, mégpedig két alkalommal is, először 1960-ban, melynek egy folytatása is született, majd 1995-ben.
A történet kiindulópontja: “egy hétköznapi angol faluban különös és megmagyarázhatatlan “látogatás” történik, aminek következtében a falu minden női lakosa teherbe esik. Kilenc hónappal később pedig különleges gyermekek születnek, olyan képességekkel, amik akár fenyegetőek is lehetnek…”
A könyv előrendelhető a Galaktika Bolt oldalán.

Vlagyimir Vasziljev: Káosz-Őrség

A Nappali Őrség társszerzője most egyedül száll alá a Másfélék világába, hogy egy kissé meglepő történettel gazdagítsa az Őrség sagát.
“Szentpéterváron egy mágikus katasztrófa után nem maradtak Másfélék, aki túlélte, elmenekült. Az újonnan születetteket nem volt, aki hasonítsa és tanítsa, így azóta maguktól kénytelenek felismerni különleges képességeiket. A most már kamaszkorú vad Másfélék semmit sem tudnak a Megállapodásról, a szabályokról, az Őrségekről, kiválasztottaknak, felsőbbrendű lényeknek tekintik magukat. Az Inkvizíció ezért úgy dönt, közbe kell lépni, és mivel az „autodidakta” Másfélék irányítás híján zömmel Setétek, a Nappali Őrség kapja a feladatot, hogy teremtsen rendet.
Pétervárra érkezve kellemetlen meglepetések érik a Setét mágusokat: egyikükön megmagyarázhatatlan dühroham vesz erőt, és megöl néhány vad Másféle kölyköt. Egy másik a boszorkánypalánták rendkívüli erejű vezetőnőjében szerelmét ismeri fel. Ráadásul az is kiderül, hogy az itteniek nem a megszokott módon, a Homályból merítik erejüket, hanem valami megmagyarázhatatlan forrásból képesek azt egyetlen pillanat alatt megsokszorozni. Elkerülhetetlennek tűnik egy nagy összecsapás, amelyben az emberi lények talán csak valami sokkal nagyobb hatalom egyszerű sakkfigurái lesznek.”
Igazán kíváncsi leszek, Vasziljev mit hoz ki ebből a történetből.
A kötet várhatóan október elején jelenik meg.

Metagalaktika 11.

A Metagalaktika 11. száma a magyar sf történetébe vezeti be az olvasót novellákon, egy regényrészleten és tanulmányokon keresztül.
A tanulmányok: Sárdi Margit és tanítványai elképesztő munkát végeztek. Amikor a tanulmányaikat olvastam, úgy éreztem, az egész magyar sf történet ott van a kisujjukban. A tanulmányaik nem annyira olvasmányosak, de akit tényleg érdekel a hazai sci-fi “történelem”, hogy mely korszakokban kik és mit alkottak, azok nagyon fogják élvezni ezeket. Számomra a legérdekesebb a “nagy magyar álomról” szóló írás volt. Azelőtt nem hallottam erről a tematikáról, de nagyon felkeltette az érdeklődésemet az ebbe a körbe tartozó művek iránt.
A tanulmányoknak a tájékoztatás mellett célja az is, hogy felkeltse az olvasó érdeklődését az sf különböző korszakainak művei iránt. Ezt a célt jónéhány írás el is éri.
Amit viszont megjegyeznék, hogy a mostani korszakról való írásban finoman szólva túlsúlyos a Galaktikában is publikáló írók aránya, pedig vannak remek írók a galaktikásokon kívül is…
A novellák: Nagyon érdekes volt a 19. századi novellákat olvasni, melyek nyelvezet is megér egy misét. Külön kiemelném Kosáryné regényrészletét, ami egyszerűen káprázatos, és én nagyon örülnék, ha az egész regényt elolvashatnám. A kötetben remek novellákat találunk, én ezekből kettőt emelnék ki. Tóth Árpádtól a Briggs Tom különös rohamai az egyik legmegrázóbb írás a kötetben. Gyönyörűen és nagyon fájdalmasan köti össze a múlt és a jövő szálait. A másik pedig László Zoltán novellája, a Párhuzamosok a végtelenben. Az igazság az, hogy nekem még nem sikerült rossz írást olvasnom az írótól, és ez a műve is bebizonyítja, hogy miért is tartozik ő a magyar sf írók legjobbjai közé. A párhuzamos univerzumokról szóló írások amúgy is a kedvenceim közé tartoznak, jelen novella pedig ezen tematika egyik legjobbja.
A képek: A Metagalaktika egyik fontos aspektusa az írásoknál fellelhető képek. Sallai Péter képei nagyon jók, kár, hogy a nagy részüket már ismerjük a GFK könyvek elejéről. Nem hiszem el, hogy a művésznek ne lett volna elég más képe, amely még nem volt borítókép. Ráadásul jobban örültem volna, ha más alkotók munkáival is találkozhattunk volna. A galaktikásoknak néha nem ártana saját berkeiken kívül is körülnézni…
A kötetről összességében pozitív a véleményem,bár néhány gyerekbetegséget nem sikerült levetkőznie, de mégis méltó tisztelgésnek tartom ezt a kötetet magyar sf nagyjai előtt.

Whitley Strieber: 2012

Az év, amelyben a maja naptár véget ér. Vajon azt jelenti ez, hogy egész világunk elpusztul? Vagy nem is csak a miénk? A Vérfarkasok és az Eggyéválás bestsellerszerzője szerint az apokalipszisig már csak néhány évünk van. Hogy hogyan készülhetünk fel rá? Itt elolvashatja!

Bár az utóbbi időben elég sok könyv jelent meg a 2012-re várható világvégéről, a Galaktika úgy látszik, mégis lát fantáziát a témában, és Whitley Strieber könyvében. Az amerikai író tollából származik a Holnapután című film eredetije is, ami azt hiszem garancia a katasztrófára.

by hadiosveny

Bram Stoker: A fehér féreg fészke

Stoker regénye először 1890-ben jelent meg, szóval egy közel 120 éves műről van szó.
A történet szerint “Adam Salton nagybátyja hívására Ausztráliából hazaérkezik Angliába, hogy átvegye örökségét, a családi birtokot. A fiatalember azonban már az első naptól kezdve különös eseményekkel szembesül: a helyi nobilitások egymás ellen intrikálnak, látszólag természetfölötti erőket is igénybe véve, a környékbeli jószágokat pedig kígyók tizedelik. És mintha ez nem lenne elég, egy legendás szörnyeteg is feltűnik, a Fehér Féreg, amely embereket is képes magával ragadni föld alatti odvába, ha megéhezik.”
Ez a könyv volt Bram Stoker első regénye, és ez az egyetlen, mely szülőföldjén, Írországban játszódik.
A kötetből egy részlet olvasható a galaktikabolt.hu oldalán.

Douglas Adams és Eoin Colfer: And Another Thing…

Vagyis még egy dolog. Douglas Adams már nem tudta befejezni a “trilógia” hatodik kötetét, ezt megtette helyette Colfer, így adózva a nagy író emléke előtt.
Ebben a részben is Arthur Dent kalandjait követhetjük tovább, amint viccesebbnél viccesebb szituációkba keveredik. A képbe jön a munkanélküli istenek pantheonja, mindenki kedvenc regenát Galaktikus Elnöke, egy zöld földönkívüli, egy idegesítő számítógép és végül egy nagyon nagy darab sajt…
A könyv Angliában októberben jelenik meg, hazai megjelenéséről még nincs hír.