Jo Walton: Farthing

Első olvasattal ellentétben női íróról és 2006-os regényéről van szó, mely egy alternatív történelemben játszódó trilógia nyitódarabja. Megjelenésének évében a regényt Nebulára, Locusra, John W. Campbell és Sidewise-díjra is jelölték. Idehaza a Delta Vision A képzelet mesterei sorozatában jelent meg.

“1949 – de nem a mi 1949-ünk – egy nyári hétvégéjén a felső tízezerbe tartozó “Farthingi Kör” tagjai, akik nyolc évvel korábban megbuktatták Churchillt és kialkudták a békét Hitlerrel, egy vidéki nyaralóban gyűlnek össze. Lucy a csoport két tagjának lánya; családi kapcsolatai megsínylették, hogy egy londoni zsidóhoz ment feleségül. Ezért igencsak meglepődik, amikor ő és férje, David is meghívást kap. Egy éjjel megölik a kör egyik tagját, és amikor a hatóságok megindítják a nyomozást, Lucy számára nyilvánvalóvá válik: csak azért kaptak meghívást, hogy a gyilkosságot Davidre kenhessék. Ám akárkinek a fejében is született meg a konspiráció gondolata, nem számíthatott rá, hogy a Scotland Yard olyan nyomozót küld az eset kivizsgálására, akinek jó oka van szimpatizálni a számkivetettekkel… Miközben a csapda bezárul Lucy és David körül, lassan meglátják a kiutat – egy veszedelmekkel teli ösvényt az elsötétülő világban.”

by Acélpatkány

Boldog karácsonyt!

A Sci-Fi Könyvek szerkesztői boldog és békés ünnepeket kívánnak minden kedves Olvasónak!

Mary Shelley: Az utolsó ember

Az 1826-ban kiadott, közel 600 oldalas regény vegyes érzéseket keltett bennem.
Műfaját apokaliptikus sci-fi-nek titulálják, amiből szerintem csak az apokaliptikus maradéktalanul helytálló. Shelley úgy képzelte, hogy az emberek 2090 tájékán még mindig lovas hintón és lóháton közlekednek, bár a légi közlekedésről is ír valamelyest.
Főszereplőnk Lionel Verney, az ő szemszögéből láthatjuk a kezdeti idők boldogságát, majd pedig az emberiség bukását és megfogyatkozását. Az első kötetben leginkább Verney és környezetének politikai és szerelmi életének változásáról olvashatunk, a romantika teljes eszköztárát kimerítve. Hosszú leírásokat kapunk, és érzelmek miriádját. A második kötetben viszont már megjelenik a dögvész, és megkezdődik az emberiség és Verney kálváriája.
Bevallom őszintén, a könyv vegyes érzéseket keltett bennem. Én úgy érzem, ez a könyv fele ekkora terjedelemben sokkal jobb lehetett volna. A párbeszédeket is hiányoltam, nincsenek nagy gondjaim a leírásokkal, de azért amikor 10-20 oldalon keresztül nem hangzik el párbeszéd, az engem már kissé zavar.
Amiben Mary Shelley felülmúlhatatlan, az az emberi lélek ismerete, és az emberi természet hű ábrázolása. Szinte végig érezzük a főszereplő lelkében dúló érzéseket, és az emberek viselkedése is teljesen élethű, ráadásul sok szereplőben ráismerhetünk olyan karakterekre, akikkel ma is nap mint nap találkozunk.
Ami nálam még rontott a regény élvezetén, hogy főleg a második kötetben rengeteg az elírás, a hiba, erre azért jobban oda kellet volna figyelni.
Összességében egy kicsit talán hosszúra sikerült, de élvezetes regényt foghatunk a kezünkbe, amely jövőképének egy része akár még be is teljesedhet…
by Nita

Richard Matheson: Legenda vagyok

Végre kezünkbe foghatjuk a Will Smiths főszereplésével készült film alapjául szolgáló regényt. Matheson 1954-ben regényét már háromszor megfilmesítették, legutóbb 2007-ben.
“Robert Neville valószínűleg az egyetlen túlélője a világméretű járványnak, amely rajta kívül minden férfit, nőt és gyereket vérszomjas éjszakai lénnyé változtatott át, akik elszántan próbálnak végezni vele. Neville nappal étel és más szükséges holmik után kutat, miközben mindent megadna azért, hogy találjon még valakit, aki hozzá hasonlóan túlélte a járványt. Csakhogy mindeközben a fertőzöttek az árnyékban bujkálnak, figyelik minden mozdulatát, és csak arra várnak, hogy elkövessen egy hibát. Előbb egy kutya szegődik mellé, nemsokára pedig úgy tűnik, újabb túlélőre talált, valakire, aki igazi társa lehet.”
A regény a szintén az Aranytoll sorozatban jelent meg, a Könyvmolyképző Kiadó gondozásában.
by Nita

Kiegészítés: A 292 oldalas kötetben az eredeti kisregény mellett még tíz másik elbeszélést is találhatunk.

Isaac Asimov: Szívélyes Fahrenheit

A Könyvmolyképző Kiadó jóvoltából újra megjelenik az Asimov által válogatott sci-fi novelláskötet. Az író az 1954-es év terméséből válogatta ki a számára legkedvesebb novellákat, többek között Philip K. Dick, Arthur C. Clarke, Alfred Bester, Damon Knight tollából. A válogatás összesen 17 művet tartalmaz, és az Aranytoll sorozatban jelent meg.
by Nita

Megjelent a Galaktika 30. évfolyamának első száma!

Galaktika Magazin Hírlevele:

A januári Galaktika a lap 30., jubileumi évfolyamának első száma. Befejeződik benne Isaac Asimov “Vérvonal” című kisregénye, Tom Anderson álnéven egy új magyar SF-szerző mutatkozik be, és Karen Joy Fowler Nebula-díjas “Mindörökké”-jével is megismerkedhetnek az olvasók. A szokásos havi téma az emberi agy csodáiról számol be, ehhez kapcsolódik az argentin Nicolás Saraintaris “Érzékelések” című novellája. Alekszej Besszonov a világűr teherszállítóinak kalandjait meséli el, a retró pedig Frederik Pohltól “A csillagok atyja”.
A 226. Galaktikában olvasható még egy interjú M. John Harrisonnal, a “Fény” című, a Galaktika Fantasztikus Könyvek sorozatban nemrég megjelent regény Arthur C. Clarke-díjas írójával, a filmajánló az “Esti mesék” ifjúsági moziját ismerteti, de bemutatkoznak a Discovery tévécsatornán látható viharvadászok és az amerikai hadügy által kifejlesztett igásrobotok is. További érdekes cikkekkel már az újságárusoknál a 2009. januári Galaktika!

Népszabadság Online: Háborúznak a csillagok?

“Az elődök már nem jelentenek problémát. Verne, Wells, Asimov – senki sem merné megkérdőjelezni, hogy a legrangosabb szépírók között van a helyük. De akkor vajon a kortársakkal miért vagyunk olyan szigorúak? Miért nem láthatjuk felolvasni Grecsó Krisztián vagy Varró Dániel társaságában Markovics Botondot vagy Szélesi Sándort, akit tavaly Európa legjobb sci-fi-írójának választottak? Kérdések, amelyekre most már talán könnyebb lesz válaszolni.”

A Népszabadság Online digitális hasábjain olvasható egy cikk a nemrégiben megalakult Írószövetség sci-fi részlegéről.

Brandon Hackett: A poszthumán döntés

Rekviem Az Emberiségért. Nicole És Elliot Balladája.

A történtekben Nicole és Elliot digitális naplója kalauzol el bennünket, és már az első oldalakon sejthetjük, hogy nem egy vidám történettel állunk szemben. És akkor ez nem kifejezés…
A regény egy idilli képpel nyit. Fiatal, szerelmespár egy reggelét követhetjük nyomon. Ébredés, fürdés, a férfi a reggeli közben újságot olvas, a gyerek közben tévét néz, és a nő is készülődik. Aha! Csak hogy a Taun járunk, ahová a Földről a fénysebesség felével haladó intersztellárisoknak is több évtizedbe telik az utazás. A férfi nem papírlapokat tart a kezében, hanem neurochipje segítségével tölti le a TauNetről a híreket. A gyerek is neuroterén nézi a filmet vagy valamelyik zenecsatornát.
A Földön nagy háborúk dúltak, elnéptelenítve ezzel az egész bolygót. A háború után akik tehették vagy kriobölcsőkben lehibernáltatták magukat jó néhány évtizedre, vagy intersztellárisokkal utaztak a Földtől távol eső kolóniákra. Vagy a Taura, vagy a Pavonisra. Miközben Elliot a kávéját kortyolja, megérkezik az első intersztelláris a Taura, a Gaia. És ezen a ponton megkezdődik a fiatal pár kálváriája. Megalázzák, kihasználják, becsapják őket. Megfosztják őket emberi méltóságuktól. A legeslegszörnyűbb dolgok történnek meg velük, pokollá változtatva életüket. Helyzetük teljesen kilátástalanná válik. Elszakítják őket egymástól. És hogy sikerül-e újra találkozniuk? Talán…? Ilyen szívszorító történettel már nagyon régen találkoztam. Olyannal, ami ennyire meg tudott hatni.
A múltban történt események szépen fokozatosan bontakoznak ki, betekintést engedve a legapróbb részletekbe. Nem kell megijedni, ha az elején még nem tudjuk, miért robbant ki a Föld-háború. A végére világossá válik ez is, és fény derül sok minden másra is. Kiderül, hogy micsoda az emberéleteket követelő K-vírus, kik a telepaták, és hogy, hogyan alakul az emberiség sorsa! Legmerészebb álmainkban sem gondolnánk, mi lesz a regény végkifejlete. Álomszerű és mégis visszataszító. Hatalmasat üt!
A könyv alapos gondossággal van felépítve. Botond az egyes jelenségeket, szerkezeteket, és technológiákat részletekbe menően írja le, ám ez nem megy az elbeszélés rovására. Mindennek tüzetesen utánajárt, és ez látszik a könyv minden oldalán. Fogalmaim szerint ilyen az igazi hard-sf.
A regény technikai alkotásai az író ötletességéről, hatalmas fantáziájáról és képzelőerejéről árulkodnak. A könyvben mindenről magyarázatot kapunk. Megtudhatjuk, hogy pontosan mi célt szolgálnak, és hogyan működnek. A teljesség igénye nélkül, kezdve ugye a poszthumánokkal, akik mesterséges intelligenciával turbózzák föl tudatukat. Aztán ott van a kulancspisztoly, amivel átvehetjük az irányítást mások felett. Folytatva a schwarzschild-lyukkal, ami egy mesterséges fekete lyuk, egy tömegpusztító fegyver. Egészen a titokzatos Gretchen-fákig, amik létezéseinek körülményeit mindenki csak találgatni tudja.
A magyar sci-fi irodalomban egyedülálló regény A poszthumán döntés, de világirodalmi szinten is éppúgy megállja a helyét.

by hadiosveny

Stephenie Meyer: A burok

Az írónő 2008 májusában megjelent könyve rögtön a New York Times bestseller listájának első helyén landolt, és 26 hétig ott is maradt a listán. Az Alkonyat-tetralógiával hírnevet szerző Meyernek ez az első sci-fi regénye. Honlapján azt olvashatjuk: “[A könyv egy] Science fiction azok számára, akik nem szeretik a science fiction-t”.
A történet: “A Földet elfoglalta egy a világűrből érkező idegen faj, amelynek tagjai irányításuk alá vonják az emberek elméjét, miközben testüket érintetlenül hagyják. Az emberiség túlnyomó része feladta, az ő testük már csak egy burok. A betolakodók a Földet paradicsommá változtatták. Saját maguk számára. Amikor egy nagy hírű, különc, világról világra vándorló lélek érkezik a bolygóra, az utolsó lázadók egyikének testét kapja ittlétéhez. A Vándor, aki Melanie Stryder testébe költözik, ismeri a nehézségeket, amelyekkel szembe kell néznie egy emberi burokban élve. Egyvalamire azonban nem készült fel: hogy új testének előző lakója nemhogy nem költözött ki a burokból, de egyenesen visszaköveteli a tulajdonát. Melanie megtölti a Vándor elméjét az emlékeivel és képekkel a szerelméről, aki egy távoli helyen bujkál, és még mindig nem adta fel a harcot az idegenek ellen. Mivel a Vándor képtelen ellenállni a rátörő érzelmeknek, vágyakozni kezd a férfi után, akivel még soha nem találkozott. Aztán egy váratlan fordulatnak köszönhetően Melanie és a Vándor szövetségesekké válnak, és a két lélek ugyanabban a burokban vág neki az arizonai sivatagnak, hogy megtalálják a férfit, akibe mindketten szerelmesek…”
A könyv az Agave Kiadó gondozásában jelenik meg, várhatóan december negyedikén. A kiadó hivatalos honlapján bele is lehet olvasni a műbe.
by Nita

Megjelent a megújult Galaktika Magazin 50. száma!

Galaktika Magazin Hírlevele:

A Galaktika decemberi, 225. száma nem olyan, mint a többi, hanem ünnepi lapszám, hiszen 2004-es újbóli megjelenése óta ez már az ötvenedik. Ennek megfelelően a tartalma sem hétköznapi: csupa díjnyertes szerző írása olvasható benne.
Kezdetnek mindjárt itt van Isaac Asimov hátborzongató kisregénye, melynek első része olvasható a decemberi számban. A “Vérvonal” azt a kérdést boncolgatja, vajon idegenek kísérleti egerei vagyunk-e csupán? Szergej Lukjanyenko novellája, “A döntés” egy csélcsap asztronautáról szól, akit jól megleckéztet az űrhajója. László Zoltán “Csend”-je kívülről jövő veszélyt vizionál, amellyel szemben az ember tehetetlen. Mike Resnick a szerelem örökkévalóságáról morfondírozik “Újrajátszva” című elbeszélésében. Herbert W. Franke “A felfedezőút” című novellájának jövőbeli emberei a víz alatt élnek, és innen indítanak expedíciót, hogy felderítsék az általuk korábban tönkretett szárazföldet. Szélesi Sándor mininovellái az időutazás problematikájával foglalkoznak. A magazin megemlékezik két nemrég elhunyt íróról, Michael Crichtonról és Barrington J. Bayleyről, utóbbitól egy művet is közöl, “Halálhajó” címmel. A havi retró pedig Philip K. Dick egy komor elbeszélése, a “Reggeli szürkületkor”. A központi tudományos anyag a Naprendszer holdjainak turistalátványosságaiból szemez, a filmajánló a “Szikraváros” és az “Amikor megállt a Föld” című új bemutatókat ismerteti, a megújult könyvrovat több friss megjelenést is az olvasók figyelmébe ajánl.
Interjú olvasható továbbá a lapban Jean-Claude Dunyach francia íróval, akinek “Halott Csillagok” című regénye nemrég jelent meg a Galaktika Fantasztikus Könyvek sorozatában, és érdekes technikai újdonságok is terítékre kerülnek.