2008. augusztus havi archívum

László Zoltán: A Keringés

Vajon mi lehet a kiút a globális felmelegedésből? Van megoldás a Föld problémáira?
Jelen könyvben a „régi Földdel” és lakóival már nem igazán törődik senki. Sikerült megoldani az időutazást, és három olyan időszeletet megnyitni, ahol új Földeket népesíthetünk be. Ez azért lehetséges, mert ezek a Földek már olyan időtávolságban vannak, amikor a jelenlegi emberi tevékenység nincs kihatással, vagyis mindent előröl lehet kezdeni. De képes-e az ember a változásra?
Három szálon fut a történet, Baran, a blogger, Nina, a bárénekesnő, és Emilia Siennen, a tudósnő kalandjait kísérhetjük figyelemmel. Mindegyiküknek köze van a chronoterekhez, az időkapukhoz, melyeken a Földek között lehet utazni. De vajon milyen összeesküvésbe kerülnek bele, és mit találnak, ha egy kicsit megkapirgálják a felszínt?
László Zoltán méltán kapta meg ezért a regényéért az idei Zsoldos Péter-díjat. Remekül vázolja fel a környezetszennyezésből, a természet semmibevételéből adódó problémákat. Az pedig, hogy az emberiség képes-e önmagán felülemelkedni, a regényből kiderül.
by Nita

Reklámok

M. John Harrison: Fény

Ha már az InterGalaktikán úgy csöpögtetik nekünk a pozitív véleményeket M. John Harrison Ligth (Fény) című regényéről, mint méheknek a nektárt, talán nem ártana kicsit többet tudni erről a „csodaszép virágról”.
A történet két szálon fut, két idősíkban. Pontosabban hármon, de kettő azonos időben zajlik.
Az első az ezredfordulón játszódik. A főhős, Micheal Kearney zseniális elméleti fizikus, aki egy óriási áttörés küszöbén áll. Azonban van egy titka: egy csak az ő számára megjelenő, személyes „démon”, a Shrander kergeti az őrületbe és a véletlenszerű gyilkosságokba.
A másik szál a 2400-as években játszódik, az űr mélyén. Seria Mau Genlicher egy ún. K-hajó pilótanője, aki kibernetikusan eggyé vált űrhajójával, és különböző kétes feladatokat vállal el. Az ún. Kearney Terület – mely egy téridő anomália a Galaxis belső régiójában, egyszersmind bizonyíték egy hajdani hatalmas idegen civilizáció ténykedésére – a következő célja, és itt egy ősi építményt kell megvizsgálnia.
Ugyanekkor New Venusportban, egy az anomáliához közeli planétán egy Ed Chianese nevű fickó tevékenykedik. A férfi virtuális valóság függő, és igencsak tetemes adósságot halmozott fel, ezzel magára haragította a Cray nővéreket. Mindeközben kiderül, hogy Kearney neve a XXV. századi emberek számára olyan, mint Einsteiné és Newtoné.
És hogy mi köti össze ezt a három embert? Egyrészt a Shrander, mely több alakban képes megjelenni, de mint mondja, leginkább egy öreg hölgy hasonlít igazi alakjára, akinek ló koponya van a feje helyén…
Harrison 25 évnyi szünet után ezzel a regényével tért vissza 2002-ben, és hamar a figyelem középpontjába került. Bár az Arthur C. Clarke-díjat nem sikerült megszereznie (az érdekesség kedvéért, versenyben volt még Miéville Scar [GFK-nál Armada munkacímen] és Kim Stanley Robinson The Years of Rice and Salt [A rízs és só évei] című írása is), de a James Tiptree Jr. Awardot igen (a díjat olyan műnek ítélik oda, mely a nemek kérdéskörével foglalkozik). A könyvről több elismert lap és szerző is pozitívan nyilatkozott. Ha minden igaz, hamarosan a magyar olvasók is meggyőződhetnek erről.
(És hogy miért van egy fehér macska az angol borítón? Seria Mau hajóját White Cat-nek hívják.)
by Acélpatkány

GFK megjelenések 2008 második felében

Köszönöm a Galaktika Magazin szerkesztőségének, hogy megosztotta velünk az alábbi listát! Mindenki csemegézzen belőle kedvére!
Az idei tervezett Galaktika Fantasztikus Könyvek megjelenések:

Harry Harrison: Helyet! Helyet!
China Miéville: Armada
M. John Harrison: Fény
Jean-Claude Dunyach: Halott csillagok
Wolfgang Jeschke: A Cusanus-játszma
Mary Shelley: Az utolsó ember
Arthur C. Clarke – Stephen Baxter: Elsőszülöttek
Szergej Lukjanyenko: Utolsó Őrség
Clive Barker: Abarat
Robert Charles Wilson: Tengely
Joan Slonczewski: Elízium lánya
William Gibson: Árnyvilág

A felsorolás nem tükrözi a megjelenések sorrendjét, a kiadott címek listája és maguk a magyar címek sem véglegesek!
by Nita

Terra Magazin

Az idei HugaroCon-ra jelent meg Szentesi Ágnes és Antal József gondozásában a Terra 2008 magazin. A Magyar Fantasztikus Irodalmi Antológia jelenleg a Ad Librum Webáruház oldaláról rendelhető meg, de remélhetőleg hamarosan az Alexandra üzleteiben is kapható lesz. További információk a www.terrafia.hu honlapon találhatóak.

by Hadiösvény

GFK borítók

A Galaktika Magazinban közzétett egy felhívás, amely arra buzdít mindenkit, hogy ossza meg a szekesztőséggel, melyik GFK könyvet szerette legjobban illetve legkevésbé, és melyik volt szerinte a legszebb és a legkevésbé szép könyvborító. Mivel az összes könyvet nem olvastam, ezért úgy döntöttem, csak a borítókról osztom meg itt a véleményem.
Általában a Galaktika Fantasztikus könyvek borítóiról az a véleményem, hogy jólsikerültek. Persze azért vannak kivételek, de olyan nagyon ronda fedőlapok azért nem készültek.
Íme hát a szerintem legjobb és a legkevésbé jó borítókép:

Ezt a könyvet jó érzés a kezünkbe venni, a zöld és a csillagok fénye egyszerűen káprázatossá teszik!
Ez az óriási Nemere felirat és maga az egész kép valahogy nem jött be. Ráadásul a könyv többi része mustársárgába van öltöztetve, ami nem volt épp a legjobb ötlet.

by Nita

Robert Charles Wilson: Pörgés

Tyler Dupree és a Lawton ikrek – Jason és Diane – élete amúgy se mindennapi. Ám egy éjjel, mikor a gyerekek épp a házuk mögötti kertben vannak, az égről egyszer csak eltűnnek a csillagok és a Hold. Ez az alapszituáció Wilson 2006-os Hugo-díjas regényében. Az alapötlet sokaknak ismerős lehet Greg Egan ausztrál szerző Karantén című regényéből, de itt egészen másról van szó, és másképp tálalja a szerző a történteket.
A Pörgés – ahogyan később nevezni kezdik a jelenséget – valójában egy burok, ami körbeveszi a Földet, és lelassítja az időt. Míg a Pörgésen belül napok telnek el, a világegyetem évmilliókkal öregszik. És ez felvet egy problémát: a Nap a csillagok eltűnése után kb. 40 évvel felfúvódik, elérve élete utolsó szakaszát, és elpusztítja a Földet.
A furcsa az egészben, hogy a világ ennek a ténynek a hatására sem omlik össze. Az emberek többsége majdnem ugyanúgy éli le az életét, mint előtte. Persze vannak radikális csoportok és az apokalipszist jósoló szekták, de Wilson ezeket csak mint mellékszereplőket mutatja be az emberiség nagy drámájában. A történet Tyler visszaemlékezésein alapul, és felölel mintegy 25-30 évet. A felnövő Tyler egyszerű orvos lesz, míg Jason minden erejét és briliáns elméjét a Pörgés megismerésének szenteli. És hamarosan olyan ötlettel áll elő, ami fordulópontot jelenthet a Pörgés történetében.
A regény kétszálú cselekménye, Tyler és Diane bujkálása Indonéziában a Pörgés után és Tyler visszaemlékezése folyamatosan váltakozik, és gyakran az előbbiben elejtett információmorzsák késztetik továbbolvasásra az embert. Bevallottan kicsit túlírt regényről van szó, de ha az ember kitartó, egyre újabb és újabb remek ötletekkel találja szembe magát, és maga a végkifejlet is remekül kitalált. Maga az egész könyv jól összerakott, az E/1-es elbeszélés pedig gördülékenyebbé teszi az olvasást. A szereplők lelki világát a szerző elég mélyen elemzi, és a központi figura egyértelműen Tyler, az átlagember, aki a helyét keresi a Pörgés megvadult világában, szemben mondjuk Jason-nel, aki mindenáron ki akarja deríteni a Pörgés rejtélyét, vagy Diane-nel, aki a vallásba menekül az események elől. Mindent összevetve méltán lett népszerű a regény. A folytatása, az Axis várhatóan még idén megjelenik a GFK sorozatban.
by Acélpatkány

Izzó króm

Magyarországon igen kevés cyberpunk írás jelent meg. Ez a kötet azonban a műfaj kezdeteibe, a legkiemelkedőbb alkotók novelláiba enged bepillantást.
Rögtön az első írás ismerős lehet a sci-fi kedvelőknek: William Gibson Johnny, a Kacattár című műve szolgált alapul a Johnny Mnemonic filmhez. A novella hőse olyan információ birtokába jut, amiért bizonyos vállalatok képesek lennének gyilkolni is. Épp ezért Johnny-nak szüksége van segítségre, és így tűnik fel a színen Gibson Sprawl-trilógiájából ismerős cyborglány, Molly Millions.
A Gernsback-kontinuum volt az, ami a figyelmet Gibsonra irányította. Ebben az írásban a lepukkadt jövő egyik figurája belebotlik a ’30-as ’40-es évek „gernsbacki jövőképének” alakjaiba.
Gibsonnak az Egy hologramrózsa szilánkjai című írása volt az első megjelent novellája. Ez egy a közeljövőben kallódó figuráról szól, és már itt felfedezhetők a későbbi gibsoni világot meghatározó elemek.
John Shirley és William Gibson közös novellája, a Bárnépség különös és sötét gondolatjáték a cyberpunk háttér előtt.
A Hátország sorain Gibson mintha szakítana a cyberpunkkal: a történet egy űrállomáson játszódik, melynek legénysége egy furcsa átjárót és az azon túli világot próbálja tanulmányozni. Az atmoszféra azonban még mindig a cyberpunkot idézi. Amolyan Átjáró novellában.
A Vöröscsillag, orbitális tél című közös Bruce Sterling – Gibson írás megmutatja, milyen lenne egy szovjet űrállomás és legénysége, ha az cyberpunk világban létezne. Érdekes olvasmány.
A következő Gibson novella, a New Rose Hotel szintén egy film alapanyagául szolgált, és két férfiről szól, akik egy tudóst akarnak kicsempészni egy vállalattól, de a féltékenység meghiusítja ezt.
Az Álomkirályok című szintén Gibson írás a közeljövő új szórakoztató iparába kukkant bele.
A Párharc, melyet Gibson Michael Swanwick-el közösen írt egy játékról és két fiatalról szól.
A kötet címadó Gibson novellája tekinthető a Neurománc alapanyagának: egy szuperszámítógép feltöréséről szól.
Az utolsó írás, a Mozart napszemüvegben Bruce Sterlingtől és Lewis Shinertől megint egy egyedi gondolatjáték. Mi lenne, ha a cyberpunk világból átjáró nyílna a XVIII. század végére? Ötletes írás, mely tele van egyedi ötletekkel, és lapjain különböző történelmi alakokkal találkozhatunk.
Mindent összevetve ez egy tökéletes válogatás annak, aki szeretne megismerkedni a cyberpunk világával.
Megjelent a Valhalla Páholy gondozásában 1997-ben.
by Acélpatkány


Twitter

RSS

rss

Add to Google

Szavazás

PageRank modul

Google Pagerank, SEO tools

Blog Stats

  • 97,640 hits

StatCounter

ingyenes webstatisztika