Philip K. Dick: Lenn a sivár Földön (hangoskönyv)

Rendhagyó módon most egy hangoskönyvről fogok kritikát mondani. Ennek több érdekes aspektusa is van.
Ha egy könyvet veszünk a kezünkbe, lehet írni arról, milyen a borítója, milyen maga a mű. A hangoskönyvnél egy pluszt ad az hozzá, hogy magáról a “mesélőről” is véleményt tudunk alkotni.
A kiadványon négy novella található a Lenn a sivár földön című novellagyűjteményből. Az első a Kétbalkezes Orfeusz, amely mű nekem a legjobban tetszett. Egy férfiről szól, aki megunja a munkáját, és a Múzsa Rt. segítségével visszarepül a múltba, hogy megihlessen egy sci-fi írót…
A második novella a címadó mű, ami számomra megfoghatatlan. egy lányról szól, aki furcsa angyalokat lát, akiknek elég furcsa tulajdonságai vannak…
A harmadik novella a Háború a zidiótákkal címet viseli, és a másik kiemelkedő mű a hangoskönyvről. A zidióták, ezek a 60 centis kis lények megpróbálják elfoglalni a földet, és nem értik, miért is buknak le mindannyiszor, még ha kiváló emberi álcát is öltenek magukra. Ők is azt hitték, hogy nem a méret a lényeg…
A negyedik mű a Ruug, amely Borisz, a kutya története, aki különös lényekre lesz figyelmes, akiket csak ő lát, az emberek pedig nem…
Mind mondtam, egy hangoskönyv esetén fontos a mesélő személye is. Galambos Péter remekül adja elő a novellákat, nagyon jó az előadásmódja, remekül emeli ki a karakterek egyes vonásait a hangjával.
Ez volt az első mű, amelyet ilyen formában vettem magamhoz, de szerintem nem az utolsó.
by Nita

GFK megjelenések 2009 első felében

Köszönjük szépen a Galaktika Szerkesztőségének, hogy megosztották velünk az első féléves könyvkiadási terveiket! Íme hát a lista, mindenki szemezgessen belőle kedvére!

Elizabeth Moon: A sötét sebessége
David Brin: Emberek a kemencéből
Robert Silverberg: Lord Valentine kastélya
Kim Stanley Robinson: A rizs és a só évei
Szélesi Sándor: A beavatás szertartása
William Gibson: Árnyvilág
Robert Charles Wilson: Bioszféra
Arthur C. Clarke – Stephen Baxter: Elsőszülöttek
Jack McDevitt: Polaris
Szergej Lukjanyenko: A csillagok hideg játékszerek
Nicholas Christopher: Bestiárium
Antal József: Justitia
Kétszázadik

A felsorolás nem tükrözi a megjelenések sorrendjét, a kiadott címek listája és maguk a magyar címek sem véglegesek!

László Zoltán: Lyukak az égen

László Zoltán Lyukak az égen című novellája a Metagalaktika v9.5-ben jelent meg. A történet két szálon fut, párhuzamosan ismerhetünk meg egy szürke irodai dolgozót és egy világokat elpusztító entitást.
N., az irodai dolgozó pontos nevét nem ismerjük, de nem is fontos, mert sajnos oly sok emberre ráillenek tulajdonságai. N. amolyan tucat ember, azt teszi amit a társadalom elvár tőle. Szokásainak rabja, szekrényében felboríthatatlan rend honol: öltönyei, ingei a napok szerint vannak sorba rendezve. Mindennap jól megszokott napirendje szerint kel föl, és megy munkába. Irodában dolgozik egy fakban, ahol egyedül végzi monoton munkáját. Nem beszél munkatársaival, akik azt sem vennék észre, ha az egyik nap nem menne dolgozni.
N. magányosan él egy olyan szalagházban, melynek bejárati ajtaja egy másik dimenzióba nyilik, és így lakása nem a valós térben foglal helyet. Tehát a helyhiány nem szab gátat a nagyvárosok terjeszkedésének, viszont a vidéki városok teljesen elnéptelenednek.
Egy reggel különös esemény zökkenti ki N.-t unalmas hétköznapjaiból. A divatból vett hatalmas IKEA-s szekrénye mögül fény szűrődik ki, ám a szigorú napirend miatt nincs ideje felkutatni annak forrását. A következő nap korábban kel föl, hogy megvizsgálhassa a jelenség okát. Riadtan veszi tudomásul, hogy valamiféle anomália keletkezett szobája falán, ugyanis a szekrény mögött szivárványszínű folt található.
N. ki is hívja a szerelőt, aki neki szöges ellentéte. Laza megjelenésű: szerszámövébe csimpaszkodik, és közben rágózik. Szabadidejében szép tájakon motorozik. N. irigyli is ezért őt.
A novellából kiderül, hogy mi történik a folttal a falon és a világokat elpusztító entitással. Olvassátok el, és megtudjátok!

by hadiosveny

Judy Michael: A Terv

2008-ban jelent meg az Ad Librium Kiadónál egy négyrészes sci-fi történet, A terv.
Írója, Judy Michael 1959-ben született Budapesten. Gyerekkora óta szeret olvasni és írni, de csak miután gyermekei elhagyták a családi fészket, jutott ideje az írásra.
Az írónő gondolatait önmagáról az Ad Librum oldalán olvashatjuk el.
A Terv négy kötete az alábbi alcímeket viseli:
1. rész: A titok nem titok már többé
2. rész: A második fázis
3. rész: Az utolsó lépések ki tudja hová vezetnek
4. rész: Ahol az elnyomás felüti fejét
A Terv egy felsőbbrendűnek ítélt faj által kitalált program a túlélésre. Egy csapat, amely olyan emberekből áll, akiknek emlékeit kitörölték, miközben megpróbálnak újra magukra találni, belevágnak a terv megvalósításába. De vajon sikerülhet-e nekik végigvinni? Képesek-e sikeres csapatként együttműködni? Az idő múlásával egyre többet tudnak meg a Terv teljes mélységéről, valós céljairól, melyeket igyekeztek eltitkolni előlük. De vajon ez a teljes igazság? Valójában mi történik a színfalak mögött, kiderül ez valaha is? Tehetnek-e bármit is egy hatalmas gépezet ellen…?
További információk találhatóak a könyvekről az írónő honlapján.
by Nita

Hipergalaktika 02

Végre eljutottam odáig, hogy elolvassam a legutóbbi Hipergalaktikát. Az túlzás, hogy kiolvastam, mindjárt leírom, miért.
Valójában a tudomány cikkek nem nagyon tudtak megfogni. Eléggé reklámszaguk van, meg olyan egyetemi tananyag ízűek. Egyedül Kovács Tücsi Mihály írását olvastam a szerzői jogokkal kapcsolatban, amely cikk érdekes volt.
A novellákat ezzel szemben egytől-egyig elolvastam. A magyarok közül egyértelműen Kánai András A Mélység egyenletei című novellája emelkedik ki. Nem vagyok nagy rajongója a matematikának, de ez a mű így is megfogott, remek alapötletével és kidolgozottságával. Ki kell még emelnem Abuczki Pétert, aki zsenge kora ellenére remek kis írást alkotott Lábjegyzet címen.
A külföldi íróknál nálam Alekszandr Gromov: Mindenkinek egyformán című műve nyert. Az oroszok egyszerűen nem tudnak rosszat írni! A novella egy hajléktalanon keresztül mutatja be, ahogy hirtelenjében idegen erőknek köszönhetően megnő az emberek intelligenciaszintje, de ennek ellenére, aki fent volt, az ott is maradt, aki lent, az meg tudta magát felküzdeni.
A kötet legfrappánsabb novellája címet kaphatná R. A. Lafferty: Mit tanulnak a camiroyi iskolások? című írása. Ebben a földi emberek a carmiroyiak a földitől merőben eltérő iskolarendszerét kutatják, melyben példastatuálásként néha felakasztanak egy-két gyereket, és ötödik osztályos tananyag a kezdő alkoholizálás.
Összességében nem rossz kiadvány a Hipergalaktika, de a Metákat annál az oknál fogva, hogy abban kevesebb a tudományos írás, jobban kedvelem. (Bár megjegyzem, nekem nem magával a tudományossággal van gondom, hanem azzal, ha azt ennyire reklámízűen vagy túl tudományosan tálalják.)
by Nita

Keith R. A. DeCandido: Nova

A Szukits kiadónál megjelent StarCraft: Ghost könyv Keith R. A. DeCandido tollából származik, és a Nova címet viseli.
A StarCraft: Ghost a már klasszikusnak számító StarCraft világában játszódó lövöldözős akciójáték, amit ugyancsak a Blizzard csapata tudhat magáénak. Ennek a játéknak az előtörténetét tartalmazza Keith R. A. DeCandido regénye. A játék és a könyv tervezésekor szóba került Sarah Kerrigan, a híres-hírhedt ghost neve is, ám az ő esetében így már előre tudnánk az események végkimenetelét, szóval ezt az ötletet végül elvetették. Így hát úgy döntöttek a fejlesztők, hogy egy új szereplőt hoznak be a képbe, ő lett November Annabella Terra, azaz Nova.
Nova a Konföderációt irányító egyik Régi Család tizenöt éves gyermeke, akiről szülei titkolják telepata és telekin képességeit. Ám nem sokkal Nova tizenötödik születésnapja után egy lázadó csoport lemészárolja a kislány családját, és ő is csak különleges képességeinek köszönhetően marad életben. A fiatal lány a Tarsonis alvilágába, a Csatornába kerül, ahol egy Fagin nevezetű maffiafőnököt kényszerül szolgálni. Mindeközben a Ghost Akadémia egyik ügynöke, Malcolm Kelerchian Nova nyomába ered, hogy beszervezze őt is a Szellem-programba.
“A regény a Starcraft: Ghost című játék eseményeit megelőző három évben játszódik, a Jeff Grub által írt Starcraft: Tűzkeresztség című regénnyel nagyjából egy időben.” (Az író jegyzete)
A mű olvasása közben megismerkedhetünk a Starcraft univerzumának apróbb részleteivel is, bepillantást nyerhetünk a Konföderáció akadozó működésébe, és a Csatorna nyomorúságos életébe. Láthatjuk az Arcturus Mengs által irányított Terra Domíniumhoz vezető kikövezett utat. A regényben a zergek illetve protossok ezúttal háttérbe szorulnak, és az emberiségé a főszerep, de így is egy izgalmas, eseménydús könyvet vehetünk a kezünkbe. Azoknak is ajánlom a kötetet, akik esetleg még nem érzik annyira otthon magukat a stratégiai játék elképzelt, és megalkotott világában.

by hadiosveny