Nagyon féltem ettől a könyvtől. Rendben, hogy Vasziljev már a Nappali Őrségben is besegített Lukjanyenkonak, de akkor is. Féltem, hogy valami olyat ír, ami az egész eddigi Őrség-fanatizmusomat lerombolja. Hál istennek nem így lett.
Ebben a részben az ukrajnai Nappali Őrség Másféléit ismerhetjük meg jobban. Lajk, a kijevi Nappali Őrség vezetője azt a feladatot kapja, hogy számoljon le Szentpétervárt vad Másfélek egy csoportjával. Az ügy elsőre egyszerűnek tűnik, de a Másfélék világában semmi sem, aminek látszik…
A régi szereplők közül szerencsére találkozunk párral, sajnos Anton csak említés szintjén tűnik fel. Helyette viszont kapunk jobbnál jobb szereplőket: Lajk, a tipikus intrikáló Hatalmas; Arik, a még nem túl erős, de nagy potenciált hordozó mágus; Svéd, a tehetség és lustaság mintaképe és még sokan mások. Miközben folyik az pityeri ügy (ez Szentpétervár másik neve) megoldása, természetesen szereplőink rengeteget piálnak, bár most a vodka szerepét a sör váltja fel.
Ebben a részben kevesebb a filozofálgatás, inkább a vége fele lesz ez hangsúlyosabb. Viszont újabb elemekkel bővül a Másfélék világa, és “újfajta” Másféléket ismerhetünk meg.
Vasziljev szerencsére otthonosan mozog ebben a világban, a karakterek remekek, az események pedig csak úgy sodorják az embert. Amikor már azt hitted, mindent értesz, kiderül, hogy valójában mit sem tudsz…
Ráadásul nekem sikerült jókat mosolyognom és nevetnem a könyvön, ami az Őrség könyveknek amúgy is nagy erőssége. A sok Setétet muszáj egy kis humorral oldani…
Talán azt hozhatnám fel kifogásul a könyvvel kapcsolatban, hogy az Éjszakai Őrség Másféléinek most kevesebb szerep jut, de így is egy remek történetet, Őrség történetet vehet kezébe az olvasó.
Legutóbbi hozzászólások